Speciális vakolat fal- és mennyezetfűtéshez

Miért alkalmazzunk fal- és mennyezetfűtést?

A környezettudatos építkezés és az épületszerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó egyre szigorodó előírások miatt az épületek fajlagos fűtési igénye és a nyári hőterhelése egyre csökken. Míg 20-30 évvel ezelőtt a fűtési igény 100-120 W/m2 volt, ma már az egyre korszerűbb építőanyagoknak, és az építőanyagok nagyobb technológiai fegyelemmel történő beépítésének köszönhetően, a fajlagos fűtési igény 40-60 W/m2 értékre csökkent. Az évtizedeken keresztül elfogadott 90/70°C hőmérséklettel üzemelő fűtések ma már korszerűtlenek. Az alacsonyhőmérsékletű radiátoros fűtés legfeljebb 60-65°C, a padló- és falfűtések 40-45°C előremenő vízhőmérséklettel működnek. A fal-, padló- és mennyezeti felületekbe beépített csővezetékeken átáramló fűtő- illetve hűtővíz a helyiségben egyenletes hőeloszlást és kellemes komfortérzetet biztosít. A fűtőtestekkel kialakított rendszerekkel szemben falfűtésnél létrejön a falak és a helyiségben tartózkodó személyek közti sugárzási egyensúly, amely optimális komfortérzetet biztosít, egyenletes hőmérséklet eloszlást létrehozva a padlótól a mennyezetig. Nem beszélve arról, hogy a helyiségben nem foglalnak el hasznos helyet a hőleadók (pl. radiátor). A fal-/mennyezetfűtésre kialakított rendszer, nyáron kiválóan alkalmas az épületek, helyiségek hűtési feladatainak ellátására is. A falfűtés/hűtési rendszereket elsősorban az épületek külső falainak belső oldalára szerelve alkalmazzák. Régi épületek felújításakor, korszerűsítésekor és új építés esetén is ajánlott a fal- illetve mennyezetfűtés beépítése. 

Összegezve a fal-és mennyezetfűtés/hűtés előnyei:

• A nagy felületek miatt jobb a besugárzási tényező és ezzel az ember közérzete.
• Alacsonyabb léghőmérséklettel / olcsóbban / lehet ugyanazt a hőérzetet elérni, mint radiátoros hőközléssel.
• A kisebb közeghőmérsékletek miatt az alacsony hőmérsékletű hőtermelők, mint a hőszivattyú, a napkollektor ideálisan alkalmazhatók.
• A helyiségekben nem láthatók hőleadók és emiatt nem foglalnak el hasznos helyet.

A fal- és mennyezetfűtés hatására a vakolóanyag magasabb terhelésnek van kitéve. Az erre a célra kifejlesztett ThermoWand vakolat összetétele biztosítja az időtálló falszerkezetet. Az átlagos alapvakolattal ellentétben szálerősítéssel készül, így képes repedésmentesen felvenni a hőingadozásból adódó terhelést. 

A falfűtés kivitelezése esetén a fal előkészítése is különösen fontos, hogy elérjük a szükséges tapadást. Ennek két fő oka van; egyrészt a hőingadozásból fakadó feszültség az alapfelület és vakolóanyag határfelületén jelentkezik, másrészt a hagyományos vakolatokhoz képest a nagyobb rétegvastagság nagyobb súlyt is eredményez, mely szintén a határfelületen fejti ki hatását. A megfelelően előkészített falszerkezetre gúzoló felvitele szükséges. Oldalfalon téglára Kontakt VS, pórusbetonra Kontakt Poren alapozó, sima betonfelületre pedig Kontakt B Plus kvarcszemcsés tapadóhíd, vagy Eurosan VS cementes gúzoló használata ajánlott. Mennyezeten teljes fedettséggel kerámia felületre Kontakt VS Plus, beton felületre Kontakt VS Plus, vagy Kontakt B Plus alkalmazható. Fokozottan figyeljünk arra, hogy mind az előkészítés, mind a vakolás során az alapfelület és levegő hőmérséklete 5-25°C között legyen. A szálerősített vakolat kézzel és géppel is felhordható a falszerkezetre és mennyezetre egyaránt. A falfűtés esetén a végső felület leggyakrabban festett felület. A sík felület elérésére a Simultan simítóvakolatot ajánljuk, a tükörsima felülethez pedig kétszeri glettelés szükséges.

Fontos tudnivalók: 

• Minimális rétegvastagság: a fűtéscső vastagsága + 10 mm 
• Dilatációt kell kialakítani a vakolatban, ha a falfűtéssel ellátott falszakasz hossza meghaladja a 10m-t
• 25 mm rétegvastagságig hálóerősítés nélkül alkalmazható
• Szálerősítésű 
• Könnyen feldolgozható 
• Jó páraáteresztő képességű 
• Szilárd, repedésmentes felület 
• Jó hőleadó képességgel rendelkezik 
• Kiadóssága 13 kg/m2 1 cm rétegvastagságban
• Kézi, gépi feldolgozhatóságú
• Mész-cement bázisú
• Kül- és beltérben alkalmazható
• A vakolatot a csőrendszer nyomás alatti feltöltését követően hordjuk fel.
• A falfűtésvakolat teljes kötése (28 nap) után javasolt szakaszosan és naponta csak néhány fokkal emelve a vízhőmérsékletet felfűteni.
• Glettelést és festést csak a próbafűtést követően szabad elvégezni 
• Tervezzük meg előre a bútorzatot, és ezekre a falakra ne tervezzünk nagy szekrényeket, könyvespolcokat