Hidegburkolati ragasztó kiválasztása

A ragasztó kiválasztásánál számos szempontot figyelembe kell venni.

Burkolólap típusa A különböző anyagú burkolólapok eltérő nedvszívó képességűek. Míg az égetett agyag (csempe) lapok nagyon jó, addig a gres lapok gyengén, az üveg anyagú burkolatok pedig egyáltalán nem nedvszívók. Az áttetsző vagy világos természetes kövekből készült burkolólapok hajlamosak az elszíneződésre, ezért fehér (Flex W) ragasztót kell használni.

Burkoló lap mérete   A nagyobb méretű lapok rugalmas (flexibilis) ragasztót igényelnek a nagy hőtágulásuk miatt. Kisméretű lapnak nevezzük a 20 x 20 cm-nél kisebb lapokat. Nagyméretű lapnak minősül minden olyan lap, melynek felülete 1000 cm2-nél nagyobb, vagy egyik oldala 50 cm-nél hosszabb.

Környezeti hatások 

• Kültér, beltér: fagyterhelés
• Normál vagy vizes helyiség: klóros víz és tisztítószerek mechanikai és kémiai terhelése
• Hőingadozás mértéke: belső feszültségek, mozgások kialakulása

Terhelés típusa

• Egy forgalmas irodaház jóval nagyobb terhelésnek van kitéve, mint egy hétvégi ház folyosója.

A különböző kritériumoknak megfelelő ragasztó kiválasztásában a hidegburkolati ragasztók termékválasztó ad segítséget.

Hidegburkolati ragasztók között három kötőanyagbázisú ragasztó típust különböztetünk meg: cementes, diszperziós és reaktív műgyanta. Ezen túl is lehet más kötőanyaggal készült ragasztókat felsorolni, de az előbb említett három a forgalomban lévő termékek több mint 99%-át lefedik. A három közül is a cementbázisúak a leginkább alkalmazottak egyszerű feldolgozásuk és relatív alacsony bekerülési áruk és jó ár/érték arányuk miatt. A diszperziós és főleg a reaktív műgyanta ragasztókat elsősorban akkor alkalmazzuk, ha nem nedvszívó alapfelületre (fém, műanyag, üveg stb.) kell ragasztani, illetve, ha az általánostól eltérő egyéb igénybevétel (vegyi, húzó stb.) várható. A hidegburkolati ragasztók minősítésével két harmonizált szabvány (EN 12002 és EN 12004) foglalkozik, e szerint a ragasztók az alábbi jelölésekkel vannak ellátva:

C  Cementkötésű        C1     C2

D  Műanyag diszperzió kötésű  D1  D2

R  Reaktív műgyanta      R1   R2

1   Habarcs vagy ragasztó általános igénybevételre

2   Habarcs vagy ragasztó fokozott igénybevételre 

T   Állékony, csökkentett lecsúszású ragasztó 

E  Meghosszabbított nyitott idejű ragasztó (30 min)

F  Gyors kötésű (tapadószil. 6 óra után már 0,5 N/mm 2 )

S1  Alakváltozásra képes ragasztó ≥2,5 és

S2  Nagy alakváltozásra képes ragasztó: ≥5 mm

Példaként az S1 Flex ragasztó C2 TE S1  minősítésű, ami "Fokozott követelményű, alakváltozásra képes cementtartalmú habarcs,  csökkentett lecsúszással, meghosszabbított nyitott idővel"

Mit jelent ez pontosan?

• Fokozott követelményű, azaz nagyobb tapadással és nyomószilárdsággal rendelkezik;
• Alakváltozásra képes, tehát követni tudja a lapok - elsősorban hőingadozásból származó - mozgásait, hőtágulását (ennek főleg nagy méretű lapoknál van jelentősége);
• A csökkentett lecsúszási tulajdonságnak köszönhetően a falra elhelyezett lapok nem fognak elmozdulni a ragasztó megszilárdulásáig;
• A meghosszabbított nyitott időnek köszönhetően pedig még fél órán belül korrigálni lehet a nem megfelelően elhelyezett lapok pozícióját.