Aljzatkiegyenlitők
A padló teherhordó rétege (beton, esztrich, stb.) nem minden esetben készül a burkolathoz szükséges homogén sík felületűre, egyenetlenségeket, mélyedéseket tartalmaz. Sík (vízszintes) és homogén felületek kialakítására alkalmas a padlókiegyenlítő. Emellett a padló végső magasságának beállítása is a feladata, melyhez számításba kell venni a rákerülő rétegek vastagságát is.
| Az aljzatkiegyenlítők jellemzően anyagában terülnek és vízszintes, sík felületet képeznek, de speciális esetekben alkalmazhatunk nem önterülő, kiegyenlítő tapaszt is. A termékek elnevezése tartalmazza a felhasználási rétegvastagságot mm-ben. Ez segít az előzetes gyors kiválasztásban, hiszen más vastagságú anyagra van szükség a kissebb szintbeli különbségek kiegyenlítésre és más anyagra a különböző vastagságú burkolatok színtbe emeléséhez. |  |
|
Esztrich szabvány Az aljzatkiegyenlítő anyagok minősítése és besorolása az MSZ EN 13813-as esztrich szabvány alapján történik. Ennek megfelelően a minőségi jelölése is megegyezik az esztrichekével:
|
|
Az önterülő aljzatkiegyenlítők feldolgozásánál fontos kritérium a megfelelő hordképes, stabil és pormentes alapfelület, szükség esetén a megfelelő alapozó alkalmazása, valamint a bedolgozást segítő tüskés henger használata.
A megfelelő anyag kiválasztásában a Hidegburkolás – Aljzatkiegyenlítő termékválasztó táblázat nyújt segítséget.
Speciális alkalmazási területre lett kifejlesztve a NIVO SP 10-30 gipszes önterülő aljzatkiegyenlítő, mely kiemelkedő mechanikai tulajdonságainak és jó hővezető képességének köszönhetően a REHAU vékonyrétegű padlófűtési rendszer része. A technológia újdonsága abban rejlik, hogy nem kell külön esztrichréteget alkalmazni a padlófűtési csövek elhelyezésére, hanem közvetlenül az aljzatkiegyenlítő rétegbe kerülnek, így a teljes rétegrendi vastagság nem haladja meg a 30 mm-t.
